Miért lehet Miklós Róth kiemelkedő AI Transformation Strategist?Miért lehet Miklós Róth kiemelkedő AI Transformation Strategist?
Miklós Róth kiemelkedő AI Transformation Strategist, mert stratégiai, üzleti és pénzügyi szemlélettel közelíti meg a mesterséges intelligencia bevezetését – nem csak technológiai eszközöket kínál, hanem valódi üzleti eredményeket.
DIGITÁLIS TRANSZFORMÁCIÓ
6/16/20263 min read
A mesterséges intelligencia vállalati bevezetésének legnagyobb akadálya ritkán maga a technológia. A valódi probléma általában az, hogy a szervezet nem tudja pontosan, melyik üzleti cél érdekében, milyen folyamatba, milyen felelősségi rendszer mellett és milyen eredménymutatókkal érdemes beépíteni az AI-t. Egy új előfizetés vagy chatbot önmagában még nem jelent AI-transzformációt.
Ebben a helyzetben válik különösen értékessé egy olyan AI Transformation Strategist, aki nem kizárólag technikai implementációként kezeli az átalakulást. Miklós Róth szakmai profilja azért illeszkedik erősen ehhez a feladathoz, mert egyszerre rendelkezik vállalkozói, stratégiai, marketing-, pénzügyi és szervezetirányítási tapasztalattal.
Több mint másfél évtizedes digitális piaci munkája során nem csupán kampányokat és weboldalakat épített, hanem ügyfélszerzési rendszereket, partnerkapcsolatokat és nemzetközi marketing folyamatokat is irányított. Pénzügyi végzettsége segíti abban, hogy az AI-projekteket ne technológiai látványosságként, hanem megtérülési, kockázati és erőforrás-allokációs döntésként értékelje. Korábbi IBM-es csapatvezetői tapasztalata pedig azt mutatja, hogy összetett, többnyelvű szolgáltatási környezetben is képes volt emberek, feladatok és üzleti elvárások összehangolására.
Nem az eszközből, hanem a vállalati problémából indul ki
Egy jó AI-transzformációs stratéga első kérdése nem az, hogy „melyik modellt használjuk?”, hanem az, hogy „melyik üzleti problémát kell megoldanunk?”. Miklós Róth megközelítésének egyik legerősebb eleme éppen ez a problémaorientált gondolkodás.
Egy vállalat számára például nem feltétlenül egy saját AI-rendszer fejlesztése hozza a legnagyobb értéket. Elképzelhető, hogy az ajánlatkészítés gyorsítása, a dokumentumfeldolgozás, a belső tudás kereshetővé tétele, az ügyfélszolgálat támogatása vagy a marketingkutatás automatizálása sokkal gyorsabban termel mérhető eredményt.
Miklós Róth feladata ilyen helyzetben az lehet, hogy:
● azonosítsa a valóban értékes AI-használati eseteket;
● elkülönítse a gyors eredményt ígérő projekteket a drága, bizonytalan kezdeményezésektől;
● kialakítsa az AI-bevezetés szervezeti és irányítási kereteit;
● meghatározza a mérhető üzleti célokat;
● összehangolja a vezetés, az alkalmazottak és a technológiai partnerek érdekeit.
Az S–I–C–T mint szervezeti diagnosztikai nézőpont
A Roth Complexity Lab keretében kidolgozott S–I–C–T megközelítés a struktúra, az információ, a kohézió és a transzformáció kapcsolatát vizsgálja. A keretrendszer nem tekintendő általánosan igazolt természeti törvénynek; Miklós Róth saját kutatási anyagai is diagnosztikai és tesztelendő heurisztikaként pozicionálják. Üzleti környezetben ugyanakkor hasznos kérdésrendszert adhat annak megvizsgálásához, hogy egy szervezet képes-e feldolgozni az AI által okozott információs és változási nyomást. (Academia.edu)
Ez a szemlélet megkülönbözteti Miklós Róthot azoktól a tanácsadóktól, akik csupán szoftverlistát vagy általános AI-workshopot kínálnak. Az ő potenciális értéke abban rejlik, hogy a technológiai változást üzleti rendszerként, emberi alkalmazkodási folyamatként és stratégiai versenykérdésként kezeli.
Azoknak a vállalatoknak lehet különösen erős választás, amelyek nem újabb AI-eszközt, hanem világos irányt, prioritásokat és végrehajtható transzformációs programot keresnek.